A táplálkozás „evolúciója”

Miért vagyunk betegebbek ma, mint 100 évvel ezelőtt? Hogyan jutottunk el az önellátástól a féktelen túlevésig?

Azzá leszel, amit eszel… tartja a mondás és mondta az ókorban Hippokratész. Régen sem volt minden tökéletes, de ma már szinte semmi sem az. A modern technológia, a tömeggyártás a minőség rovására ment, ezért minél többet eszünk, annál betegebbek leszünk.

Azért táplálkozunk, hogy élhessünk és nem azért élünk, hogy az egész életünket féktelen evéssel töltsük!

Tekintsünk egy picit vissza, mi volt dédapáink idejében, hogyan éltek és mit ettek.

Először is szinte mindent maguk teremtettek meg, maguk termelték meg a zöldségeiket, a gyümölcseiket és állatokat tartottak a húsuk miatt. Tudták, hogy mi az a mezőgazdaság, ismerték a föld termékenységét, tudták  mikor, mit  és hogyan kell vetni és aratni. A növényeket szinte teljes egészében felhasználták, volt amelyiket a gyökerétől a levelén át a terméséig. Minden visszakerült a körforgásba, amit nem használtak fel, ment a komposztba, vissza a földekre vagy a jószágok etetésére és majd azután vissza a földbe.

Ismerték a haszonállatok tartásának minden csínját-bínját, a feldolgozásukat a fülétől a farkáig, a tarajától a lábáig. Sosem volt üres a kamra annak ellenére sem, hogy még boltba sem jártak. Ami volt azt beosztották, ennek ellenére a jó gazdálkodók sosem éheztek. A családban mindenki dolgozott a földeken, az asszonyok főként a betakarításban segédkeztek, az ő feladatuk a család összetartása, a gyermekek nevelése, a porta rendbentartása és a megtermelt javakból a család ellátása volt. Nagy volt az összetartás a családokon belül is, ezért egymásnak is segítettek, akár egymás házának építésében is. Ezek az emberek értettek az életben a legszükségesebb dolgokhoz, ezt a tudást pedig folyamatosan átadták a következő generációnak.

Mígnem…

… felnőtt egy ”modern” generáció, a több hektáros földeken lévő gazdálkodások egyre szűkültek, egészen addig míg vidéken már csak a házak saját portáin volt zöldség-gyümölcstermesztés és kisebb állattartás. Az urbanizáció miatt sokan beköltöztek a városokba, ahol az embereknek már nem volt lehetőségük  termelésre. Voltak akik vásároltak kisebb hétvégi telkeket, ahol még gazdálkodtak, de ezek már csak saját részre történtek. A városokban az emberek piacra jártak eladni és vásárolni, csereberélni a portékáikat. Melós volt ez is, de élhető. Eddig a termelés és termesztés nagyjából természetes körülmények között történt, mondhatni bio környezetben.

A városokban megjelentek a piac mellett az élelmiszerboltok, a közértek és ABC-k. Ha egy vidéki ember kenyeret akart enni, akkor kiment  kamrába, hozta a lisztet, húzott a kútról vizet, kovászt készített és saját kezűleg dagasztotta a kenyeret, addig a városi embernek el kellett menni a boltba, megvenni a hozzávalókat és szűkösebb körülmények között megtenni ugyanezt. Ezt a kényelmetlenséget kihasználva a városokban megindultak a nagyüzemi termelések, egész iparrá fejlődött az élelmiszerek gyártása, sokmindent készen vehettünk meg a boltban. Innentől pedig már nem tudjuk, hogy milyen technológiával, milyen körülmények között és milyen hozzávalókból készülnek az élelmiszereink. Itt még mindig voltak bizonyos korlátok, véges volt a boltokba szállított mennyiség, és az rendszerint el is fogyott.

Az emberek nem költekeztek túl, felhalmozni nem tudtak, mert nem volt annyi termék és pénzük sem lett volna rá, no meg hely a tárolásra… és ha mindig volt friss áru, értelme sem lett volna. Vásároltak és elfogyasztották, majd újra vásároltak, rendszerint 1-2 napra.

Élelmiszerlufi

A rendszerváltás után kezdett el pumpálódni ez az élelmiszerlufi, egészen  multik megjelenésével bezárólag. Innentől már tényleg nem tudjuk, hogy az az élelmiszernek látszó becsomagolt valami hol termett, milyen körülmények között, ki dolgozta fel, hogyan és milyen alapanyagokat használt illetve milyen adalékokkal pumpálták fel. A mai legfiatalabb generáció pedig már nem tudja milyen az igazi lédús paradicsom, hogy az uborkának nem pocsolya ízűnek kell lenni és a zöldségek a földben és nem az áruházláncokban teremnek. Az a szomorú, hogy ez nekik teljesen természetes.

Azzá lettél, amit ettél…

Látjuk, hogy honnan indult az emberek táplálkozása az élelmiszerek házilagos előállításától, és hogyan  jutott el a nagyüzemi élelmiszerIPARig. Ehhez csak hozzájönnek a gyorséttermi láncok megjelenése, a streetfood, ami arra sarkallja a ma emberét, hogy fogyasszon akkor is ha nem éhes, csak azért mert finom. Fogyasztói társadalom lettünk és csak az a fontos, hogy pörögjön a gazdaság számlálója. Innentől kezdve azonban mindenkinek saját felelőssége, hogy beáll ebbe a mókuskerékbe és fogyaszt, ha kell ha nem, vagy tudatosan elutasítja és próbál a régi hagyományos módon táplálkozni, mert ez sem lehetetlen, viszont ma is melós.

A betegségeink 70%-át megesszük és megisszuk, mert rossz minőségűek és nem táplálóak, cserébe folyamatosan elérhetőek és finomak is. Fizetünk a kényelemért, hogy nem kell alapanyagok után rohangálnunk és még otthon pancsolni a főzéssel, viszont ennek az az ára, hogy a túlevés miatt felborítjuk a szervezetünk működését – túlhajtjuk és kifáradnak a szerveink – ráadásul az ételek zömének semmi hasznos beltartalmi értéke nincs, azaz mennyiségileg túlesszük magunkat, de minőségileg ÉHEZÜNK!

És csodálkozunk, hogy a mai óvodások között már sok a duci és a cukorbeteg, a kisiskolások között megjelent a magas vérnyomás és szintén az elhízás. A mai 40 évesek pedig már halmozzák a betegségeiket, mert mindkét végén égetik a gyertyát… a mai modern ember 1 év alatt 2 évet öregszik a hibás életvitele és a hiányos táplálkozása miatt.

Így jutottunk el az önellátástól a féktelen evésig, emiatt pedig újabb és újabb civilizációs betegségekkel és azok halmozásával kell megküzdenünk.

Vajon megéri?

Néhány jó tanács a civilizációs betegségek megelőzésére:

  • Hagyjuk abba az élvezeti evést
  • csak akkor együnk, ha valóban éhesek vagyunk
  • vezessünk be minőségi táplálkozást a mennyiségi evés helyett
  • étkezések között csak tiszta vizet igyunk
  • napi 2-3 liter tiszta víz fogyasztása kötelező az egészséges működéshez
  • szedjünk jó minőségű táplálékkiegészítőket
  • mozogjunk minden nap, legyünk tiszta levegőn, járjunk ki a természetbe
  • legyen énidőnk és csináljunk olyan dolgokat, amit szívből teszünk
  • ne keseregjünk, legyünk pozitívak és a világ is megváltozik körülöttünk!

Megosztás:

Facebook

Ezt olvastad már?