Az élő/nyers ételek legfontosabb jellemzője, hogy növényi alapanyagból vannak és feldolgozásuk során semmikor nem hevítik őket 42 °C fölé, aminek köszönhetően értékes tápanyagaik érintetlenül maradnak. Egy élő étel tápanyagtartalma sokszorosa a feldolgozottnak, a sült-, vagy főtt ételnek.
Az élő ételek gazdagok klorofillban (napfény-energia), enzimekben (létfontosságú szerepük van a szervezetben zajló kémiai- és biológiai folyamatokban), vitaminokban, ballasztanyagokban (melyek tisztítják a bélrendszert, méregtelenítenek), ásványi anyagokban, fehérjékben, antioxidánsokban (melyek megkötik a káros szabadgyököket) és aminosavakban.
Ha tehetjük, fogyasszunk napi szinten élő ételt, a téli időszakban különösen jó választás a csírák beépítése étrendünkbe.
A csírák évmilliók óta táplálékul szolgálnak embernek és állatnak egyaránt. A napfény energiáját magukba szívva, majd ezt továbbadva, energiával, teljesértékű tápanyaggal töltenek fel. Mindent tartalmaznak, tökéletes kombinációban, ami az egészséges élethez szükséges.
Hatalmas mennyiségű enzim-készletet tartalmaznak a magok, amelyek csírázáskor aktívvá válnak, a keményítőjük cukorrá alakul át, fehérjéjük aminosavakká, zsírjuk zsírsavakká bomlik. Az enzimek az anyagcsere fontos résztvevői, amelyek beindítják a szervezet kémiai reakcióit.
Élettartamunk meghosszabbításához, egészségünk fenntartásához a kulcsot az élő ételekben megtalálható enzimek jelentik Edward Howell biokémikus enzim-elmélete szerint.
Howell szerint, az ember egy adott testenzim-készlettel születik, ami az élet során egyre fogy, legnagyobb részüket a különböző, saját magunknak okozott bajok helyrehozatalára áldozzuk fel (dohányzás, alkohol, helytelen táplálkozás, stb. által okozott károk).
Egyedül az élő, nyers ételekből tudjuk valamelyest pótolni az elpazarolt enzimeket, hiszen a feldolgozott ételekben már nincsenek benne, mert bármilyen hőhatással járó folyamat elpusztítja őket.
Azonban lehetővé tehetjük szervezetünk számára, hogy értékes enzimjeit saját működésének javítására, öngyógyításra fordítsa, ha a táplálékok lebontásához az élő ételekben lévő enzimeket használjuk fel azáltal, hogy meghagyjuk azokat természetes állapotukban.
Ez a Howell-féle enzim-elmélet, amit sokan elfogadnak, sokan kritizálnak, de egy tény: rengeteg energiát nyerhetünk ezekből a kis csírákból! Beszerezhetjük őket hiper-, szupermarketekben, de akár pár nap alatt otthon, az ablakpárkányon megtermeszthetjük őket, vegyszermentesen, tápegészként – ők mindenképpen kihagyhatatlan táplálékai az egészséges embernek.
Bónuszként még finomak és szemet gyönyörködtetőek is! 😊
Melyik csírától milyen hatást várhatunk:
A búzacsíra kiváló méregtelenítő, gyulladáscsökkentő és kedvezően hat az anyagcserére is. Rengeteg A- és C-vitamint tartalmaz.
A hüvelyesek (borsó, bab) csírái magas vastartalmuk révén segítik a vérképzést, rosttartalmuk a vérnyomást szabályozza, jó hatással vannak a szívre és a bőr szépítéséhez is hozzájárul az E-vitamin tartalmuk.
Szív- és érrendszeri problémák esetén nagyon jótékony hatású a lucernacsíra, a vérrög kialakulását megelőzheti.
Vértisztító, keringésjavító hatásuk miatt nagyon ajánlott a brokkoli- és vöröskáposztacsíra fogyasztás, de nagyon jót tesznek a látásnak, a csontoknak és az emésztésnek is.
A retekcsírát sokan természetes antibiotikumként használják, nátha, influenza esetén nagyon jó nyákoldó.
A mustármagcsírának is antibiotikus hatása van, de nagyon hatásos hajhullás esetén is.
Csíráztass és fogyassz minél több élő ételt az egészséged megőrzésének érdekében!
A prevenció sokkal kifizetődőbb, mint a betegségek kezelése!
