Akkortájt remek játék is készült belőle – mikor még nem a tablet volt a legfőbb játékszer – a kislányok gyűrűt készítettek, vagy koszorúba fonták a színes, bogyós növényt.
Papsajtmályva a korrekt megnevezése, a mályva félék családjába tartozik. Már az ókori rómaiak és görögök is ismerték és salátában fogyasztották, a középkori Európában a gyökerét őrölték lisztté és úgy használták ínségesebb időkben.
De miért is volt olyan népszerű ez a nagyszerű növény, hogy – elsősorban a gyerekek – ha rábukkantak, egész nap rágcsálták?
Ez nem véletlen, hiszen a gyerekek még összhangban vannak a természettel, megérzik mi a jó nekik. Ezt erősíti egy középkori füvészkönyvben Plinius (ókori római író, természettudós) magyarázata: „Aki minden nap iszik a papsajt levéből, az arra a napra megóvta magát a betegségektől.”
„Nem minden papsajt!” – szól a mondás, vagyis nem lehet az embernek mindig jó dolga. Merthogy a papsajt az, jó dolog! Egy csodálatos gyógynövény! A népi gyógyászatban sok egészségügyi problémát kezeltek vele, flavonoid, cseranyag (összehúzó) és nyálka tartalma (csökkenti az irritációt) miatt.
Mire alkalmazható a papsajtmályva?
- a gyulladások csökkentésére
- köhögés és rekedtség ellen
- torok- és szájüreg problémák esetén
- felsőlégúti megbetegedéseknél
- gyomor- és bélhurutnál
- hólyaghurut esetén
- vérzéscsillapításra
- sebösszehúzásra
- bőr tisztítására (pattanások ellen)
- időskori foltok ellen
- kéz- és lábdagadás esetén
- köszvény esetén
- allergiás tünetek
- aranyér ellen
- fekélyek kezelésére
- hashajtásra
- vízhajtásra
A papsajtnak fogyaszthatjuk fiatal hajtásait, virágját, magvait, leveleit is. Minden része gyulladáscsökkentő, köptető, has- és vízhajtó, vérzéscsillapító tulajdonságokkal bír. A papsajtnak sebösszehúzó képességét a levelei és virágai nyálkaanyaga, valamint a kis mennyiségben fellelhető cseranyag biztosítja. Hideg vízbe kell áztatni éjszakára, ha azt szeretnénk, hogy a nyálkaanyag ne menjen tönkre.
Elsősorban teáját fogyasztjuk, illetve borogatásként használjuk. A levelekből és virágaiból készült borogatással jól kezelhető a csípés, fekély, aranyér, duzzanatok, stb.
A teához egy marék papsajt levelet kell beáztatni fél liter hideg vízbe egy éjszakára, majd másnap kissé felmelegítve fogyasztani, 2-3 csészényit naponta.
Borogatáshoz felhasználjuk a teakészítésnél megmaradt kiáztatott leveleket, ezeket egy kis vízben felmelegítve keverjük el gersli-liszttel és ezt a pépet egy anyagra téve, melegen helyezzük fel a borogatást (pl. sebek, fekélyek, duzzanatok esetén, bőrgyulladás, stb.).
Vehetünk kéz- és lábfürdőt is, ehhez kb. két maréknyi papsajtot kell beáztatni egy nagy fazék (öt literes) hideg vízbe egy éjszakára. Fürdés előtt felmelegítjük, maximum 20 percig tartson a fürdési idő.
